A HbA1c (glikált hemoglobin) egy olyan laboratóriumi mérőszám, amely megmutatja, hogy az elmúlt 2-3 hónapban milyen volt az átlagos vércukorszint. Ez az érték azt méri, hogy a vérben lévő hemoglobin mennyire kötődik a glükózhoz (vércukorhoz).
A hemoglobin egy fehérje a vörösvértestekben, amely az oxigént szállítja a szervezetben. Amikor a vércukorszint magas, több glükóz kapcsolódik a hemoglobinhoz, így a HbA1c szintje is magasabb lesz.
A HbA1c értéket százalékban fejezik ki, és az alábbi kategóriákat használják a cukorbetegség diagnosztizálására és a kezelés hatékonyságának értékelésére:
- Normál tartomány: 4-5,6% – Egészséges vércukorszint.
- Prediabétesz: 5,7-6,4% – Fokozott kockázat a cukorbetegség kialakulására.
- Cukorbetegség: 6,5% vagy magasabb – Diagnosztizált cukorbetegség.
A HbA1c érték az egyik legfontosabb mutató a cukorbetegek vércukorszintjének hosszú távú ellenőrzésére, mivel nemcsak a pillanatnyi vércukorszintet, hanem az elmúlt hónapok átlagos vércukorszintjét is tükrözi. A cél az, hogy a HbA1c értékét a lehető legalacsonyabban tartsák, hogy minimalizálják a cukorbetegség hosszú távú szövődményeinek kockázatát.